ma reggel vmi egészen fantasztikus dolog történt velem, nem vt különösebben nagy dolog, de megváltozatatta az egész napomat.
de mi is vt ez? :D reggel mikor lekószálódtam még a tegnapi sminkben, alig éledezve a kisboltba, h vmi reggeli félével felvirágozzam a napom, egy kedves ismerős rám köszönt, beszélgettünk pár szót, aztán én még kotorásztam a zsemlék közt, mikor ő már ment a kassza felé. 1 nénivel hátrébb értem a sorba. miközben vártuk a haladást, hátra pillantott, dobott felém egy mosolyt, és egy kis nevetést, ez vt az a pillanat ami az egész napomat megmásította, jobb hangulatom lett, bár a gondolataim gyakorta vissza kóboroltak arra a pillanatra, elvonva figyelmem fennkölt tanulmányaimról. miután végzett még megvárt, aztán úgy búcsúzott h majd még összefutunk...
-ami annyira nem nagy kihívás tekintve, h egy koliban lakunk :) -
szóval visszatérve attól eltekintve h egész nap nyomom a matekot, mint vmi kis hülye, jó ez nap, attól a mosolytól, amivel megajándékoztuk egymást.
nagyon rég éreztem ilyet, és komolyan az egész napom sokkal vidámabb lett tőle, pedig egy egészen ártatlan gesztus.
hnap is akarok ilyet :P
amúgy ez majdnem egy olyan dolog, mint tegnap mikor visszaértem pestre és vettem vonaljegyet, olyan aranyos és vidám vt a hölgyike a túloldalon, h megbocsájtottam minden bűnét a BKV-nak. :p idézőjelben, és csak a pillanat erejéig. :P
Utolsó kommentek