látom megszeppent a nép, h egy ideje nem írtam :)

nos ennek ezer meg egy oka volt, élen a nincs kedvemmel, meg az inkább napozok, mint benn ücsörögjek, meg a kertészkedés, meg a főzés, meg a kutyázás (szegény Picúr már nagyon oda van.. 2 hete már egyáltalán nem bír lábra állni, csak vonszolja magát szegénykém, de annyira akar élni, küzd és mászik utánam ha lenn vagyok... :( ) körmére kellett néznem a pénzügyeknek is, hát nem túl fényes :S

na de sebaj. majd lesz vhogy. :)

érik a cseresznye, most a kutyának nem kell, m megmondtam, h senkinek nem szedek (kivéve magunknak meg apa nővérééknek)

ne is egyenek ennyi. :) én viszont halálra eszem vele magam. tegnap semmi mást nem ettem :)

de h vmi érdekeset is meséljek, vasárnap vtunk Kaposváron. csak egy kis esti lófri vt. Kaposvár az ezer szökőkút városa, csodálatos parkokkal, bájos kirakatokkal, rengeteg Zsolnay porcelánnal, macskakővel, a Csiky szinházzal (ahol életem első színházi élmáényeit szereztem, ekkor lettem feloldhatatlanul szerelmes Kamarás Ivánba is :P ), igazi múlt századi időutazás. épp csak a hosszú szoknyás kisasszonyok, meg a csipke ernyők hiányoztak. ellenben láttunk helyette olyan kis emokat, akik mintha mindketten fiúk lettek volna, de nagy smárpartiban voltak, uh nem tudom mi az igazság :)

és a személyes kedvencemmel, a kutya illemhellyel :) még nem nagyon találkoztam ilyennel korábban :)

azért meg kell vallanom, hogy szükség volt 22 évre, hogy ennek a somogyi megyeszékhelynek igazán tudjam értékelni a szépségeit, annak előtte csak egy unalmas flaszternak láttam, most pedig egy izgalmas, esztétikus, romantikus helynek. (nem a kutyapiszok gyártó hely a romantikus, még mielőtt belémkötsz Bende!!! :))

mivel itthon pazarul feltaláom magam a kert meg a konyha között, így gyakorlatilag se tv, se számítógép közleben nem vagyok, majd jövő 7en, mikor elvileg már tanulok majd, akkor kicsit több aktivitást igyekszek mutatni :)

addig is, aki teheti ismerje meg Kaposvárt, a Dunántúl egyik legbájosabb városkáját (persze van ami a nem ennyire belőtteknek is tetszik, mint a pláza, vagy a bevásárlóvárosrész, és a fő utcán van egy csodálatos kis pékség, ahol isteni fahéjas csigát lehet éjjel 3kor venni :P a Retróban megfáradt táncoslábúaknak :) )

itthon otthon van! :) kultúrblog postunkat olvashatták, köszönettel a figyelemért az egyszemélyes szerkesztőség, a fotós, és a szöveggyáros: Tüncike :D