Valódi eufória öntött el, amikor azt a roppant lelkesítő kommentet olvastam Infóstól. Ezért kicsit elgondolkodtam, hogy milyen szemlélet szerint kellene a témában áskálódnom, majd a következőkre jutottam:

Mivel a környezetünkre való extrém nagy hatásunk az ipari forradalmakkal indult, azaz a szénhidrogének különböző formáinak általános hasznosításával, érdemes kicsit jobban megismerni a befolyásukat mindennapi életünkre, életkörülményeinkre.

Az, hogy az ember (és minden állat, növény, élőlény) az idők folyamán életének megkönnyítésén fáradozott evidens. A növények a sivatagban viaszos réteget képeznek a vízveszteség elkerülésére, míg az állatok a hideg égövekben vastag bundát növesztenek, odukba húzódnak, csoportosan vadásznak. Az ősember pedig tanulva a növényektől, és az állatoktól egyarán elindult a technika útján. Kőbaltát faragott, levelekből vízhordó kosarat font ésatöbbi. Így jutottunk el a gépesítésig. Amikor az egyébként már roppant kényelmes életet élő ember anyagilag is meg akarta könnyíteni az életét. A nagyobb haszon érdekében kiváltotta az élő munkát. Ehhez természetesen "passzív" energiabefektetésre volt szükség, aminek hordozóit előbb a fában (mai roppant népszerű nevén a biomassza), majd a fekete földben, azaz a szénben találta meg. Innen már csak egyetlen kicsi lépés hiányzott a fekete arany térhódításához. 

Az általános ismereteink alapján a 19. század fedezte fel ezt a kincset, holott Wiki szerint:

"A kőolaj ismerete az ókorba vezethető vissza, de csak vagy a föld színén való természetes előfordulása, vagy véletlenség (például vízkút fúrása) következtében bukkantak rá. Mezopotámiában gyógyszerként, kozmetikai anyagként, és olajlámpa égőanyagaként használták, az egyiptomiak pedig balzsamozásra. A középkorban a bizánciak és a velenceiek használták tengeri csatákban.

A természetes előfordulásokból gyűjtögetett kőolajat kocsikenőcsként, gyógyszerként, és világításra használták egészen a 19. századig."

Miért is indultam ilyen nagyon messziről? Nem árt, ha körvonalakban van sejtésünk az ok-okozati viszonyokról, így könnyebb megérteni a világ eseményeit.

Itt egy remek írás az olaj történelméről, amelyből megtudhatjuk például, hogy a hiedelmekkel ellentétben, nem a kényelem, hanem a hadakozás hozta meg igazi sikerét a már már elképesztő hatalomra szert tevő gusztustalan masszának. :)

Napjainkban minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nincs olyan termék, vagy szolgáltatás amely valamilyen módon nem függne tőle. Gyakorlatilag életképtelenné váltunk nélküle. Nyugodtan gondoljunk csak a mezőgazdaságra (még a kertem se tudnám művelni, ha nem mennék el megvenni a magokat, amelyeket valahonnan szállítják, amiket valamilyen mezőgazdasági művelés eredményeképpen előállítanak...), és ugyanez igaz az összes termékre. Ezért egyáltalán nem meglepő, hogy milyen drasztikus hatással van még a kenyér árára is..

Mivel maga az auditálás egy igen bonyolult statisztikus feladat, komoly körülhatárolási feltételekkel, és teljes életciklus elemzéssel, még egy ilyen egyszerű termék, mint a kenyér esetében is oldalakat venne igénybe, csupán a liszt összetevőre írnám fel a sort azért hogy lássuk mekkora szeletet nyel el a kenyér árából az olaj.

Liszt:

mezőgazdasági szakasz:
- szántás-vetés
- permetezés
- aratás
- szállítás
- szárítás
- tárolás

örlési szakasz:
- szállítás
- örlés
- csomagolás

végtermék feldolgozási szakasz:
- szállítás
- dagasztás
- sütés
- tárolás

késztermék piaci szakasza:
- szállítás
- tárolás

Majd megvesszük és hazavisszük a kenyeret. Aminek életciklusa jobbesetben a szennyvíztisztító telepen fejeződik be.

Mivel ezek a passzív befektetések korlátos mennyiségben állnak rendelkezésre, és napjainkban már egyre jobban körvonalazódik ezen korlátok közelsége kénytelenek vagyunk lennénk megtanulni élni máshogyan. Természetesen több élő munkával. Nagyon nem füllik hozzá a fogunk valljuk be. :)

Érdekes módon az olajvállalatok igen nagy erőfeszítéseket tesznek (igen, nem tévedés, hiszen ha megnézzük az összes megújuló energiaforrás kutatás finanszírozása mögött valamelyik olajipari vállalat áll, és nem az államilag finanszírozott egyetemek.. ) a helyzet kezelésére. Hiába a lelkes civil kezdeményezés, ha nem fizetőképes, márpedig a legtöbb aktivista csupán a szájával prédikál.. sohasem a pénztárcájával.

Világszerte a leghitelesebb, legtőkeképesebb, és legaktívabb ezen a téren a British Petrol. Az angolos érdeklődőknek figyelmébe ajánlom az alternatív energiákról szóló cikkeiket.

Ha olaj vállalat, akkor természetesen a magyar GDP közel 10%-át adó MOL-t sem hagyhatjuk ki. Természetesen a hazai vállalat is nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődés kutatására.

Sajnos az élet nem fekete-fehér. Tudomásul kell vennünk, hogy a fogyasztási igény hozta a jelenlegi helyzetet, és mégis a fogyasztási igényekből származó árbevételek (az állami beruházások a jövedéki adókból, ÁFA-ból..) teremtenek tőkét az alternatív kutatásokra. Ördögi kör ez mindenhogyan. :)