Nem írtam.. mert nem volt időm, kedvem, miről..
Helyette inkább játszottam a honfoglalón, az én kicsi tanyámon (ez utóbbit Atikával közösen..:) hamar megtetszett neki a legújabb debil játékom :P), dolgozgattam, jártam Bogyeszéknál Székesfehérváron, egyetemi kötelességeimnek próbáltam eleget tenni, kisebb-nagyobb sikerrel, szerveztem nyaralást nagy bőszen, otthon tevékenykedtem, összevágtunk 25 m3 fát, szereltünk, festettünk, ültettünk, vágtunk, veszekedtünk, intéztünk.
Szóval igazából napestig sorolhatnám, hogy miért nem, és természetesen most is fenntartom, hogy mindez igazából senkit sem izgat.
Ami meglepett, hogy a gazdátlan blognak mekkora kereslete van, alig csökkent a nézetség, ezek szerint vagy ennyire hinni akarnak a rendszeres olvasók, és bíztak a csodában, vagy ez a puszta véletlen műve :)
Most éppen aktívan megint nem a tanuláson jár az eszem, pedig holnap vizsga.. nagy levegő: lakóépületek tervezése energiatkarékos épületépészeti berendezésekkel című tárgyból. Ami veszélyesebbnek hangzik mint ami, és nehezebb, mint amennyire én a felszínes előismereteim alapján gondoltam.
Szóval izgalmas vizsga lesz, édes hármasban az előadóval. :)
Amíg nem dolgoztam mindig az képzeltem, hogy nekem aztán semmire nincs időm, amióta pedig tevékenykedek rá kellett jönnöm, hogy én vagyok a világ egyik leglustább, békés flegmatikusa, mert bizony egy nagy halom időm volt, csak olyan jól elrejtettem a felszínes semmittevéseim közé, hogy nem tudtam mekkora potenciál leledzik benne.
Ezért is meg még számtalan más okból mostanában kitűztem magamnak 3 célt.
Az első, hogy legyek határozottabb, döntésképesebb, és kevesebbszer használjam a "nem tudom" kifejezést.
A második, hogy legegyen több kitartásom, lelkesedésem, és erőszekoljam meg a lusta tohonya énemet, hogy több időt ne fecsérlejek el, hanem valami hasznos dolggal foglalatoskodjak. (még nincs meg, hogy mi az a hasznos dolog, úgy hogy most sok hasznosnak tűnővel foglalkozok felszínesebben :P)
A harmadik pedig, hogy fejlesszem az önbecsülésemet, hogy kiálljak magamért. Mert eddig sokkal egyszerűbb volt mindenre azt mondani, hogy jó lesz így nekem. Egy fityfenét lesz jó. Amikor tudom jól, hogy valamit nem akarok, akkor ne hagyjam magamra erőszakolni, magamra rádumálni.
Első blikkre baromságnak tűnik mindhárom, sőt én is azt gondoltam néhány héttel ezelőttig, amíg el nem kezdtem foglalkozni kicsit a személyiség típusokkal, illetve a személyiségünk tudatos formálásával. Ilyen alapvető kis butaságokon múlik, hogy kik is vagyunk, mint például annak az eldöntéses, hogy csillag születiket, vagy megasztárt akarok-e nézni.
Kicsit agymosás feelingje van a dolognak, mégis azt gondolom, hogy nem árt törekedni, hogy sikeresek legyünk.
Kicsit Brain Tracy-s, de tényleg működik, ha úgy fekszünk le, hogy eltervezzük hogy másnap 3 dolgot megvalósítunk, és el is képzeljük milyen érzés lesz amikor megvalósul önkéntelenül is törekedni fogunk érte, hogy megvalósuljon. ... :)
Nem fárasztok senkit tovább. Élek és virulok, változok és akarok. :)
Utolsó kommentek