Kicsit nyüzsi lett mostanság az életem, de nem baj, hiszen egyszer majd kézzel foghatóvá válik az eredménye.
Éjszakázások, állandó rohanás, adminisztráció hegyek, az egyetem és a műhely. Hogy miért éjszakázok az maradjon még az én kis titkom :)
Szó-szó, ma reggel miután eljöttem Atitól, ezernyi admininsztrációs dolgom akadt, többek közt a postán, ahol 20 percet álltam sorban, majd a T Pontban szintén, aztán azt feladtam, elmentem inkább Adélhoz munka ügyben, de beteg lett, úgy hogy a roppant tájékozott kolleginákkal kellett bajlódnom. Ezután a Nyugat végében újfennt bepróbálkoztam a T-nél, ahol 35 percnyi várakozás után kerültem sorra, holott az ügyfél szám nem indokolta ezt. (Értsd: a kedves munkatársak ültek a gépeik előtt és matattak, kártyáztak, had ácsorogjon a jóember.. ) Ez idő alatt kellően berágattam magam, úgy hogy a köszönés után gyorsan frissen kiosztottam a kedves munkatársat. Nem igazán tetszett neki. Aztán miután sikerült kinyitnia a fülét, és megérteni a telefonszámot (amit a sorszám húzáshoz meg kell adni a gépen, bár nem tudom minek, ha itt újfennt elkérik :S) közölte, hogy van két lejárt számla. Na ez volt a csúcs. Megkérdeztem tőle, mit gondol mégis mi a jó "+!%/=()(=Q' álltam ennyit sorba, és vajon miért a pénztári befizetés menüt válaszottam?? Ezen már nem is nagyon tetézett a helyzet zsenijének azon kérdése, hogy készpénzes vagy bankkártyás fizetést szeretnék, miközben ott lobogtattam a Deákot a kezembe. Komolyan mondom, nem tudom milyen szűrési feltételei vannak annak, hogy valaki T-s munkatárs legyen, de hogy egy malomkő is tudná teljesíteni őket abba biztos vagyok.
Kissé antipatikussá tett ez a mai nap, és még nincs is vége, mert még jelenésem van az irodában, este 8kor, és utánna még megsütöm a túrós rétes Atiéknak.. rám férne egy pár napos pihenő, de teljesen esélytelen. Hajtanak az irodában, tekerni kell a műhelyben, és nyomni kell az egyetemet, mert félév fele van :S Erre szokták mondani, hogy meghalni sincs idő..
Utolsó kommentek