Valahogy úgy kezdődött, hogy 2 hete felrebbent az ötlet, hogy ha már a munka miatt úgyse érdemes haza mennem a hétvégére, hát menjünk le balcsira. De hamár lemegyünk, aludjunk is ott, hiszen az a tuti. Hosszas keresgélés, és számtalan lukrafutás után fellelődött a For- tuna hotel [nem generálok kereső szavakat, mert a recepciós úr a ma embere] szóval elvileg foglaltunk szállást. 

Szombaton hajnalban munkából megjőve még pislantottam egy órácsákát, aztán irány a vonat, ahova ugyan fél órával az indulás előtt érkeztünk, de már csak napos oldalra tudtunk ülni. Ami később a legkisebb gondnak tűnt az állva utazókhoz képest, illetve az álló levegő és a tűző nap által létrehozott szaunában. (tanulva hibánkból gyorsan meg is vettük a másnapi legkésőbbi icre a pótjegyet)

Persze az élet nem ilyen egyszerű, mert azt még egy kis gondolat erejéig meg kell említenem, hogy most kínlódok a második bölcsességfogammal, és ez a drága azon kívül, hogy napokon át fájt, képes volt pénteken felszakítani az ínyemet, így péntektől vasárnapig szinte nonstop szivárgott belőle a vér, azon felül, hogy feldagadt, és roppant érzékennyé vált.

Szóval két óra maszalódás után a Balaton fővárosában találtuk magunkat, saját nedveinkben úszva. Természetesen első utunk a partra vezetett, ahol örömmel konstatáltuk, hogy a 37 fokban, isteni a víz.

2 felé indultunk a hotelhez, hogy elfoglaljuk  a szállást, ahol merő döbbenettel nyugtázta az úr, hogy nincs a nevünkre foglalva szállás. A kolléga még csak egy megjegyzést sem firkantott fel a telefonos foglalásból. Ámbár "hatalmas  szerencsénkre" volt még pont üres szoba. (2 ágyas szoba egy éjszakára cirka 17800 jó magyar forint). Lett szállás ez a lényeg.

A délután további része sétálgatással, strandolással telt, majd este a Korona hotel és étteremben költöttünk el egy pazar vacsorát, csak ajánlani tudom őket, tavaly is náluk ettünk nyaraláskor, és én augusztusban is szeretnék.. és legközelebb a szállást is hozzájuk szervezzük... Udvarias és gyors kiszolgálás, bőséges, és incsikalndozó adagok (a Korona tálat ketten két evésre tudtuk csak elfogyasztani, és még így is maradt belőle.. 2 rántott sajt, sült tarja, kétféle hal, 2 gombás hús, 2 sonkával-sajttal töltött sertés borda, pirított bacon, rizzsel és steak burgonyával.) 

Mivel előtte éjszakáztam nem mentünk már semerre este, inkább átadtuk magunkat a szálloda kényelmének. Vagyis csak szerettük volna, mert légkondícionáló hiányában a napos oldali szoba olyan szinten fel volt hevülve, hogy vizes türcsiben feküdtem le... aztán hajnalban megjött a vihar, még az eső is esett.

Reggelit kaptunk a szállóban, ez egy svéd asztalos megoldás, igen bő kínálattal, és ízletes feltétekkel.

Mivel kicsit sütögetett a nap, úgy döntöttünk, hogy kap egy esélyt, kicsit sétálgattunk a városban, aztán lementünk az aranypartra, leginkább napozni, bár 1-2 lubickolás belefért, igaz a vízből kijönni nem vol olyan mókás a viharos szélben. 

Délutánra már egészen fáztam, mivel semmi hosszú vagy meleg holmit nem vittünk magunkkal. Ezt tetézte be a vonat, ami ic lévén légkondícionált, és még a jegyvizsgáló se került elő pestig, hogy megkérhessem vegyen lejjebb a klímából, mert megfagyok. (nem csak én, mindenki fázott, sorra kerültek elő a törölközők meg miegyebek amikkel takaróztak a népek.)

Jó volt siófok, boszantó volt megint a vonat, és nagyon- nagyon szeretem... :)