az úgy kezdődött, h édesen andalogtunk Atikával a vörösmarty téren, a karácsonyi vásár színes, izgalmas, és bámulatosan drága forgatagában  amikor is jött a remek telefon, hogy vége. kampó, ennyi volt, nincs tovább, néma csend, vak sötétség, és űr. meghalt a toshiba. apa elzáródott a külvilágtól, én vacakul éreztem magam a tudattól, h nem tudok segíteni, és h úszott a múlt havi keresetem, m most gépet kell venni, hiszen azzal keresi a kenyeret. 

aztán még fáraszottuk egymást meg atit pár kört telefonon, majd mi nyugovóra, ő meg nem tudom mire tért. másnap reggel kezdődött a telefonálgatós, kutatós nyüg, h honnan, mit és mennyiért.  (2 nap alatt meg dupláztam- tripláztam az előfizumat... pedig ebben a hónapban alig telefonáltam, és örültem is, h milyen ügyes vagyok... ennyit erről. :()

aztán estére lett egy ugyanolyan toshiba ajkán. laza 150 km... szerencsére nem mentünk el érte az éjszaka közepén... meg meghallgatásra került a fohász, h ha már mindenáron, akkor ne szart. reggel még bogarásztunk, aztán bementünk az euronics helyi képviseletébe. lehetőségeinkhez és kínálathoz mérten válaszottunk. egy fs amilo Li3710 lett belőle.  

röpke 2 órányi ügyintézés, meg töketlenkedés árán meglett. eztán nagy hévvel haza, meg örvendezve, h hurrá, lesz gép. hamar lelombozott, h ez a gép bizony nem fog holmi ócska xp-vel elmenni, nekem meg nem vt a fülem mögött épp vista, vagy win7 telepítő... uh kis telefonálgatás, meg nyüglődés árán lett egy netes adatgyüjtő belépőm, így le tudtam kérni a nekem kellő adatokat. röpke 5 óra alatt... hűdeprörg az adslllllll... aztán telepítés /ismét rengeteget nyüglődve... és bocs érte ;)/. 

sokminden nincs még rajta, élen az officevel, de már rohadtul unom. msn, böngésző, chat megy.. a többit majd... 

újfennt meg kellett erősítenem önmagam, h igen jó döntés volt letérni az amúgyiscsak pökhendiségből válaszott informatikai pályáról. mert gyűlölöm.

még a statisztika kedvéért: a héten átestem egy nem túl eredményes, értsd megvágott energiaellátás zh-n meg egy görbülő matekon.