Úgy gondoltam szükséges kicsit a szolgáltatói oldalt is megismerni, annak lehetőségeit tanulmányozni, hogy komplexebb képet kapjunk az energiaiparról.

Jelenleg Magyaroroszágon:

18 nagy erőmű található (nagy erőműnek nevezzük azt, amelynek beépített kapacitása 50MW vagy annál nagyobb)

/A beépített teljesítmény nem egyenlő a valós teljesítménnyel, számos tartalék levonódik belőle./

Ezen 18 nagyerőmű közül 12 szénhidrogén üzemű, azaz földgáz tüzelésű (nem mind állítható át olajra) (Pécs, Dunaújváros, Litér, Dunamenti, Csepel, Kispest, Kelenföld, Újpest, Lőrinci, Sajószöged, Tisza, Debrecen) /az aláhúzott erőművek területén helyezkednek el a szekunder tartalékok, azok a gyorsindítású, környezetszennyezésben magasan élenjáró, üzemanyag zabáló gázturbinák, amelyek 3-5 perc alatt üzemkészek, ezzel megakadályozva a villamos hálózat összeomlását, a frekvencia vesztést ésatöbbi.../

5 szén (főleg lignit) tüzelőanyagú: Ajka, Oroszlány, Mátra, Borsod és Tiszapalkonya

Valamint egyetlen nukláris: Paks.

(Természetesen ez csak a gerince a magyar erőműveknek, ezek közel 7800MW beépített teljesítményt adnak, míg a kis erőművek, melyek száma közel 300 (egy 2008-as adat szerint 272, melyek összes beépített teljesítménye kb 1370 MW)  ezek együttesen közel 9200 MW-ot adnak.)

Ezen száraz, és statisztikailag unalmas bevezető után nézzük a helyzetet.

A fogyasztási növekedési tendenciák, illetve az erőműpark öregedése miatt 2025-re körülbelül 12000 MW beépített teljesítmény szükséges, amely a CO2 kvóta hiány miatti erőmű leállításokkal, és a kiöregedett erőművekke, 5-7000MW új erőművi blokkot jelent. 

Jelenleg a 2012-15ös időszakra döntően szénhidrogén alapú erőmű beruházások találhatóak. Mivel Paks bővítése időben kitolódik ebből nem veszem figyelembe. Miért a földgáz alapú? Rettentően egyszerű, gyorsan felépül, fajlagosan alacsony beruházási költségek (elbagatelizálva kell hozzá egy gázturbina, meg egy generátor és kész is.. ), kisebb környezeti követelmények állják útját a projektnek, mint egy atom erőmű esetében.. és a bankok is szívesebben adnak arra hitelt, ami 1-3 év múlva termelő egységgé válik, mint arra, ami majd csak 10-12 év múlva.. a szénhidrogének esetében a végső energiaárban 20-80% a viszony az állandó költségek (beruházási ktg-ek, karbantartás, bünti, fejlesztés) illetve a tüzelőanyag ára között. 

Sajnos azt látnunk kell, hogy a szénhidrogének fogynak, méghozzá drasztikus gyorsasággal fogunk lefutni a haranggörbéről, amelyhez a kitermelési többletköltségek, illetve a spekulációs tevékenység csillagászati árakat fog párosítani, amit valljuk meg már ma is igen nehezen tudunk megfizetni. 

Mivel lehet helyettesíteni? 

A nukleáris bővítés eldöntött tény, és ésszerű is. Olcsó (Igen még az új blokkok is alacsonyabb fajlagos energiaárakat tudnak hozni, mint a szenes társak. A Flessman Balázs féle jóslatok cáfolata itt olvasható.), biztonságos, és megbízható. Az új reprocesszáló reaktorok pedig megoldják jó időre az üzemanyagellátás biztonságát is. Alapjaiban véve igen tiszta technológia, hiszen nincsen füstgáz.. a nukeáris hulladékok pedig gondozott körülmények között, a környezettől elszigetelve tárolódnak.. 

Biomassza: nagyon szép szó, szeretik is kitűzni a különböző szervezetek a zászlajukra, de tudomásul kell venni, hogy termő földeket von ki az élelmiszer termelésből, erdőket állít át műtrágyán élő gyors növekedésű (tehát talajerő rabló) növényekre, amelyek nem őshonosak, illetve a fokozott erdőművelés beláthatatlan következményekkel járhat a bioszférára, a talajvízre. Arról szót sem ejtve, hogy az erdőművelés motorizált... ezzel el is vesztve a zöld jelzőt.

Kommunális hulladék égetés, fermentálás: igen, csúnya dolog de egy kalap alá söpröm  a kettőt, mert egyazon célt szolgálják, csökkenteni a hulladék (és szennyvíz) mennyiséget, amellyel a környezetünket terheljük, és ebből energiát nyerni. Gyakorlatilag egyetlen érvet sem tudok felhozni, amely felül tudná überelni azt, hogy megoldást kell találni a hulladékelhelyezés problémájára, mert bizony belefulladunk. Természetesen az égetés CO2 meg miegyéb kibocsátását eredményezi, de ha szabad megjegyeznem üzemi körülmények között létezik füstgáz tisztítás (ami még mindig többet ér mint a semmi), ellenben a természet lágy ölén lebomló szemét esetében ahol egészen egyszerűen rá van bízva a bioszférára ez a hálátlan feladat, amelynek tehermentesítésén kellene fáradoznunk. Tehát összegezve ki kell használni ezt a potenciált, nincs mese.

Víz energia: fájdalmas hír, de tegyünk le róla. Nincsenek nagy esésű, vagy nagy vízhozamú folyóink, amelyek elbírják a vízerőműveket. A víz sem perpétum mobile, tehát az az energia amit kinyerünk belőle hiányozni fog onnan, azaz lassul a sodrás, feliszapolódik a folyó, tönkre mennek a vizi utak, árvíz veszély növekszik, mederkotrás szükséges, ami lehet, hogy több energiát igényel, mint amit kinyerünk. Az élővilágra gyakorolt hatását pedig már meg sem említem..  (ma a magyar energiatermelés 0,2 %-át adják a vízerőművek, ami még Bős-Nagymarossal se tornázódott volna nagyon 1% fölé..)

Szél energia: óóó, ez a kedvenc részem. Kiszámítatatlan, mikor szottyan kedve hirtelen megállni (vagy viharossá válni) a szélnek, ezért rendszer irányítás szempontjából nehezen tervezhető (a villamos rendszerben minden pillanatban annyi energiának kell lennie, amennyit a felhasználók elfogyasztanak, mivel nem tárolható, ha kiesik egy szélerőmű park, azt azonnal pótolni kell, mert lesznek felhasználók, akik sötétben maradnak, és ez még a kisebbik baj, üzemvitelileg akadnak még bajok ezzel :)) Ezért nekem az a véleményem, hogy nem szabad ráerőszakolni a villamos hálózatra a szélerőműveket, mert a teljesítményük kicsi, ugyanakkor jelentős nehezítést jelent a rendszerirányítónak, forgó tartalékokat kell mögé állítani megbízható (értsd: földgáz, gyorsan indítható turbinák) energiaforrásból. Ez pedig igen drága játék. Véleményem szerint ezeket olyan tevékenységekre kellene inkább erőltetni, amelyek nem ennyire érzékenyek, azaz akkumulátor töltés, vagy víz bontás.. 

Napenergia: rendszer szinten esélytelen, legalábbis a ma elterjedt technológiákkal. Az Afrikába tervezett naperőműveket, pedig csak jóindulattal nevezzük naperőműnek, hiszen lényegében vizet forral, az pedig turbinát hajt.. 

Geotermikus: őszintén szólva, nekem ez a szivem csücske, és rettentően örülök, hogy ekkora keletje van, bár jelentősen meg kell hozzá reformálni a mai építészeti irényzatokat, hiszen alacsony hőmérsékletű fűtésről beszélünk, azért át kell állni a padló és falfűtés technológiájára, aminek számtalan kellemetlen élettani hatása lehet (ha trehányul bánunk a takarítással...) természetesen jó alap lehet távfűtés estén is, itt póttüzeléssel lehet megfelelő hőmérsékletre hozni a vizet. Rengeteg buktatója van, mint a talajvizek átrendeződése, talajsüllyedések, a magas ásványianyag tartalom, ami rendesen zabálja a vascsöveket, ésatöbbi. Ugyanakkor vannak remek példák, ahol évtizedek óta biztonságal üzemel: Hódmezővásárhely, Szarvas, vagy Szentlőrinc. Ésszel kell csinálni, és akkor nagy lehetőségeket rejt a földgáz fűtési célú kiváltásában.

Szén: a feketebárány, minden létező adata rosszabb, mint a földgáznak, mind a hatásfok, mind a CO2 kibocsátása, minden. Két apróság azonban mégis a pártjára áll: egyrészt, hogy az ország jelentős lignit és tőzeg bányákon csücsül, tehát ellátásbiztosnág, és az ára.. 

Import villamos energia: ehhez nem kell nagy logika, hogy láthassuk ez bizony ráfizetés.. kifelé folyik a pénz..

Azt hiszem nagyjából sorra vettem mindent :)

A villamos rendszer irán érdeklődőknek ajánlom a játékmester honlapján az adatpublikációk menüt, rengeteg izgalmas adat vadászható össze, ennek a bejegyzésnek is számtalan információja származik innen.

Összefoglalásként szeretném elmondani, hogy nincs jó megoldás környezeti és anyagi szempontból. Vannak kevésbé rossz variációk, és megfizethető lehetőségek. Az energetikával foglalkozó nagy többésge pedig azon van, hogy egyen súlyozgasson ezen lehetőségek között. Tehát bátran ki lehet állni JÓ, vagy legalább JOBB megoldásokkal, de amíg nincs ilyen a tarsolyban, addig nem kell sarat dobálni sem. :) Nem fekete-fehér a világ. Anyagi, szabályozási (jogi és üzemviteli), környezeti és természetesen egyéni érdekeket kell összeegyeztetni, ahhoz hogy egy beruházás megvalósuljon, amit gyakran hátráltatnak féligazságokkal manipuláló szervezetek. Csak hogy ne írjak durvábbat, vagy ne személyeskedjek.. :)

Bővíteni kell az erőműparkot, mert öregszik, elavul, és nőnek a fogyasztói igények. Sajnos ezzel nincs nagy mese. Viszont létezik egy lehetőség, egy komplex beruházási rendszer, amellyel elodázható az erőművi fejlesztés. Ez pedig a  fogyasztók energiatakarékossági beruházásainak támogatása. Ha a fogyasztó önellátóbbá válik, függetlenedik a rendszertől megtakarítja másik fogyasztó igénynövekedését, ezzel mintegy stagnálásban tartja a rendszert. Megint szánakoznom kell, hogy erre sajnos jellemzően nincs tőke a fogyasztói körökben, és tőke nélkül nincs támogatás sem.. Van még mit finomítani a dolgon.

Továbbá szerintem, fontos lenne decentralizálni az energiatermelést, kis és törpe erőművekkel összekötni 2-3 települést, amelyben hulladék, és biomassza égetéssel (fermentálás+ biogáz égetés), esetleg vízturbinákkal alap igényeket kielégítenénk (közvilágítás, közületek energiaellátása, esetleg lakossági fogyasztók kiszolgálása). Munkahelyeket, és elltásbiztonságot teremt. Ehhez jelentős villamos infrastruktúra beruházások szükségesek, új monitoring redszer, de hosszútávon megérné.