Tüncite-a lüttyös blogger

ma ismét egy kicsit ilyen izé hangulatom van, így ismételten egy cinikus  jellegű bejegyzést olvashattok arról, hogy mit is gondolok a környezetvédelemről.

az alábbi videóra Ernő barátom hívta fel a figyelmem. meg kell vallanom, hogy sokhelyütt egyetértek az előadóval, főleg azok a részek tetszenek, amikor a környezetvédelmet tényszerűsíti arra a környezetre amelyben élünk. 

vagy az az egyszerű, és mégis nagyszerű következtetés, amelyet a fenti kérdés megválaszolására kiötölt :)

tudniillik, hogy a környezetvédelem nem egyenlő a természet védelemmel. a környezetünk résézét képzi ugyanúgy a betonút, meg a gázbetontéglából, pk padlóból és további ipari hulladékokból  épült kégli is, aminek állagát természetesen igyekszünk megőrizni, szépen rendben tartani. és EZ NEM RÉSZE a természetnek. a természet a fa meg a csiga. 

no, de ne én raboljam a drága idődet nyájas olvasóm, hanem az a videó amelynek kapcsán megszületett a post.: George Carlin: saving the planet

tegnap arról íródott egy rövidke bejegyzés, hogy mennyire utálom a tücsköket :)

ugyanis, pár hete eljött vendégeskedni hozzám egyik képviselője népes törzsüknek, aki a szép rendet meghálálandó napokon át ciripelésével tölötte meg, az akkor már kevésbé nyugodalmas estéimet. ami roppantul felháborított, de mivel nem hagyta magát megtalálni a ciripmester nem tehettem sokat, vártam hátha  éhen hal, vagy lelécel mielőtt éhenhal. nem tudom melyik következett be, de estéről estére kevesebbet zenélgetett a kinti pajtiknak, míg egyik este már egyáltalán nem zúgott a fejem tőle... (lehet, hogy egy tücsökhullával alszom egy fedél alatt brrr :S)

de itt még nincs vége a történetnek... mert ezek az aprócska, mégis bosszantó lények aztán különös vonzalmat éreznek irántam, amit remekül tükröz a kecó új lakójának, elődjét megszégyenítő fellármázása... ami miatt a múlt éjjel se tudtam aludni... olybá fel van bátorodva ez a kis senkiházi, hogy már nem zavartatja magát akkor sem ha a gép előtt ülve pötyögök... amíg nem kezdek sétafikálni ő békésen ciripel...

a mai postot a mentés elküldte a bit temetőbe, és nem vagyok hajlandó újra bepötyögni... majd talán hnap...:(

első körben szögezzük le, h nem vagyok oda a tejért, tehát nem ezért örökült meg ez a videó D:

egyszerűen nagyon elmésre sikerült :)

na jó, ez túlzás, utólag már annyira nem is akarta, hogy megszülessen ez a bejegyzés :D de ha már így alakult akkor miért ne blogolódna be :P

szóval van itt egy huszonéves KSK hallgató, aki szabadidejében szeret zenélgetni, nótázgatni... és ha őszinte akarok lenni nem is csinája rosszul :)

jó kiállás, kellemes hang, szédítő mosoly, és örök buli ezzel jellemezhetném amennyire ismerem őt (noha ez még egy csiszoltalan gyémánt, az esküvő kapcsán ismertem meg (ahol fergeteges bulit csinált), és az azóta eltelt idő nagyobbik felét Máltán töltötte láblógatással :P)

reklám helye: www.stifter.atw.hu

érdemes megnézegetni :) jó hangja van a srácnak, és ezt nem csak azért mondom, m szőke :P

a klip (egyetlen :P) érdekessége, h én az összes porcikáját, helyszínét ismerem, mert akár hogyan is mégis csak ez az otthonom :) állítólag újra lesz forgatva, amiben több dögös bula lesz látható :P :D

mostanában nagyon felkapott a téma, bár a látszat csal, mert csak a por nagy, munka nincs mögötte.

valjuk be őszintén: nagyívbe baszunk a "környezetvédelemre". ugyanúgy megvesszük a PET palackos ásványvizet zsugorszám, ahelyett, hogy a visszaváltható üvegű szódával pepecselnénk, ugyanúgy kocsival gurulunk át a 2 utcával arrébb lakó barátnőnkhöz, ugyanúgy stand by vannak a kütyüink, és napestig sorolhatnám még h mi mindent teszünk feleslegesen.

olyannyira el vagyunk lustulva, hogy az vmi zseniális.. a nagyszüleink még a mezőn két kézzel dolgoztak, gyalog jártak ki, volt hogy akár 10-15 km-t is sétáltak naponta, a kelő nappal ébredtek, a nyugvóval feküdtek, 3 m3 fa elég vt egész télre a családnak, és mégis meg vt mindenük ami kellett, boldogok vtak, és egészségesek.

mi pedig dödögünk a főúton forgalmat lassító kombájnra, pisszegünk, ha nem találunk elég közeli parkolót az szemészeti rendelőhöz, és egész éjjel a számítógép előtt kuksolunk, miközben a kazánban a 40. m3 fa ég el január derekára.

és akkor majmoljuk önmagunkat, hogy "szelektíven gyűjtök hulladékot" meg "energiatakarékos izzót használok" meg "nem dobom el a szemetet a járdán" "át tudok sétálni a közértbe a 4 sávoson a kocsim elindítása nélkül egy doboz gyufáért" sőt "még szatyrot is sikerült vinnem, bár lukas ez a tescós vacak, uh veszek egy újat"...

érezzük a hibát? nem mi? gondoltam. én is meghalnék ha nem lenne fagyasztóládám, mert elég béna vagyok a befőzésben, meg egyébként is rettegek a gondolattól, h vmelyik üveg a kezemben robban fel, és leforráz... meg amúgy is sokkal egyszerűbb az előkészített dolgokat kivenni, és sipp-supp megfőzni. /és milyen költséghatékony is... mert most terem tök a kertben de télen nem, és ha minden főzelékhez boltit veszek...(amit egyébként gépi megműveléssel, eltevéssel, hűtéssel, szállítással szervíroznak) /

vagy a számítógépem. megbolondulnék nélküle. hiszen sok ismerőssel csak így tartom a kapcsolatot, online :) /de azért a falu másik végén lakó barátnőmig el tudok sétálni, belefér az a 20 perc a levegőn/

apropó levegő... nemrég olvastam Atom egyik bejegyzésében is a PM10-ről, meg megint megnéztem azt a videót, ami egyébként abszolút nem éri el a célját, még ha egyébként zseniálisan van is kivitelezve, jó az alap gondolat... a kutyát nem érdekli...

az egész alapból van elcseszve. ha nem lenne rá igény, nem akarnának import szénnel tüzelő erőművet építeni, vagy 10m-ként egy újabb benzinkutat, vagy a kedvencemet, a nabuccot, ami mire megépül az adria vezetékhez hasonlatosan üresen kong majd, mert már híre hamva se lesz a gáznak....

ezt bizony mi toltuk el.. te, meg én meg, Julis néni, akinek a fájós dereka már nem engedte, hogy lehajoljon megfejni a tehenet, és akart egy olyan üzemet, ahol rámpák között megy a tehén, menet közben etetik, itatják, aztán megfejik a gépek, majd vissza a kör elejére, és a gépek akarták a villamos energiát, amiért a Mecseket összefurkáltuk szénért kutatva...

és ámíthatjuk magunkat, hogy "jaj ezek a mocskos gyárak, meg erőművek, meg multik...." mi akartuk, hogy legyenek, hogy kiszolgálják az igényeinket... bolondok lennének nem teljesíteni, hiszen fizetünk érte...

annó, még a nagyszüleink gyerekkorában nem vt ám divat a "mindennapi friss kenyér", ők még hetente jártak a sütőházba, vagy odahaza a kemencébe sütni... én pedig elképzelhetetlennek tartom, hogy minden reggel fél 7re ne legyek ott a boltba, hogy az első, még forró kenyeret vehessem ki a pék rekeszéből, hogy itthon megvágva a konyhát megtöltse az isteni illat, hogy a reggeli kávét ne forró kenyérrel fogyasszam. /ajánlom mindenkinek a kurdi pékség házi jellegű kenyerét, mint a kalács... istenien finom/

sírhatunk jobbra, is meg balra is... egyszerűen igényünk van a környezetszennyezésre. kész. slusz-pasz.

jajjjjjj, ezt az imént leltem meg... könyörgöm, amihez nem  értünk azt ne mellverve hirdessük mindenfelé, mert lehet, h úgy járunk mint a kolléga az imént.. kicsit hosszasra sikerült a helyesbítésem... de szükséges... elveszünk a félinformációk között... :) nem szabad... inkább kérdezzünk, olvassunk, látogassunk:
 

www.eszk.org ingyenes üzemlátogatásokat, előadásokat szervez :) tessék élni a lehetőségekkel, mielőtt ilyen nagyon mellé trafálunk :)

csak pár rövid mondat erejéig emlékeznék meg, már csak azért is mert elég unalmas már a téma, de fontosnak érzem, h a barátaim tudják, h fontosak. nagyon fontosak.

nem egy túlszervezett buliról beszélek, inkább olyan instant randi.

az erdőről megérkezve neki ugrottam a babgulyás- pogácsa párosnak... röpke 3 és fél órát  vett el az életemből, de megérte, hiszen isteni lett :)

az első természetesen Gabica vt, mint mindig... már egy fél üveg bort magunkénak tudtunk mire Bebe és Zoli is beesett :) aztán kezdődött a beszélgetős, evegelődös, beszólásparty :)

egy élmény ahogy osztjuk egymást :)

miután Bebéék  elmentek haza, megérkezett Ati is.. még iszogattunk, meg elkísértük Gabicát egy darabon haza :)

kb ebből állt az alkalom, meg a másnapi 3/4 ed 5ös kelésből :)

majd ha nem leszek ennyire lusta mellékelek egy fotót arról a halálosan édes kispárnáról amit Sütikém saját kezüleg készített nekem keresztöltés technikával, és a Kis Vakondot ábrázolja :)

a milka csoki már elfogyott, a zöld csokor pedig nem akar kinyílni, uh erről nem érdemes fotografálni :)

ennyi. puszi, pacsi meg amit akartok :)

update: itt a fotó a párnicsekről :)

vhogy az erdőzés kellően lefáraszt, uh ma az olvasóim nagyobbik felének csak két jó kis zene jut, a kisebbik felének meg ideje kommentháborút indítania, ha bele akar szólni a nyaralásban, különben kénytelen leszek leosztani egymagam a kártyákat :)

ez a bejegyzés annak a 9 embernek szól, akivel idén nyaralni megyek, uh elnézést mindenki mástól, de nem vt jobbb ötletem, h hol tanakodhatnánk :)

aug 20-23 siófok

mint arra teljesen jogosan felhívta Ati a figyelmem elírtam az emailcímet a levélben, természetesen gmail.com akart lenni a vége...tehát helyesen:

siofok2009@gmail.com

a jelszót helyesen írtam :P

amit előzetesen kérnék mindenkitől, h 1-1 üveg ásványvízzel,  üdítővel vamint egy üveg alkoholos hangulatfokozóval mindenképpen járuljon hozzá a nyaraláshoz :)

hozzászóláshoz jobb oldalt az egyéb menü bejelentkezés gombjával a megadott profillal, vagy akinek van sajátja azzal szólhattok hozzá.  a NEVETEKKEL indítva a gondolatot :)

ha vki hozzászólt a közös profillal legyen kedves kijelentkezni utánna :) m nem mindig sikerül autómatikusan, és így kibabrálhattok mással.

a notórius kávésok figyelmét szeretném felhívni a kávéfőzőre, uh tessék hozni bele anyagot :)

ezen is túl vagyunk, nem modnom, h így vt a legjobb, de én azért szerettem.

hatalmas örömmel tölt el, h végre nem az össz vagyonunkkkal kell boltba menni, sőt élvezem, h a munkának gyümölcse van... ez így helyes :)

uh attól függetlenül, h megint reggel 8tól, este 7ig tartott, és vtak pillanatok amikor azt éreztem, hogy: 18karika, mert trágár...

"a kurvaanyádat, h délután 6kor jut eszedbe beavászkodni, h megkérdezd mennyibe fog egy hónap múlva kerülni a légszűrő meg különbenis nincs már vmi dolgod ottohon mert kurvára kifürödnék a nemlétező tökömigérő olajból bazdmeg, -nézzek még vmit esteleg? felírjam vagy meg tudod jegyezni az árát? rákérdezek reggel a beszállítóra, természetesen add meg a számod, visszacsörgök.. -húzzálmár a agecibebazdmeg...."

szóval mindettől eltekintve jó vt dolgozni, és látni a tátott szájakat, h "te is értesz hozzá??"- nem én a kirakati kellék vagyok :) .

külön köszönet mindenkinek akinek eszébe jutottam, vtak akiken eléggé meglepődtem.. (mint pl, Anyukám, aki alig egy hete levegőnek nézett a munkaügyin, de pl a Bátyám üzenete is meglepett, és örömmel töltött el) asszem mindenkinek megköszöntem így-vagy úgy, de nyugodtan reklamálhat ha vki kimaradt... m a tegnapi átjáróházban nem vt egészen oda az agyam mindenre :P

és természetesen akadtak olyanok is akiktől vártam, h jelentkeznek, és nem történt meg.. uh ezúton is szeretném közzétenni, h a 8 napos szabályt nem alkalmazom. tehát akinek a napján nem jött össze, idén már ne próbálkozzon :D

az ünneplés meg úgy alakult, h hétköznao lévén hajnali 2ig harry pottert olvasva szép csendben lenyeltem egy üveg vörösbort... ami jó dolog, csak utánna kicsit hiányzott az alvás luxusa, amikor 7 után arra ébredtem, h úr isten a műhelyben már zörgés van...

 szép volt, jó vt, idén is kiemelkedően örültem Hideg tanárúrnak, illetve azoknak a kedves ismeretlen ismerősöknek, akiket csak így a neten ismerek, és mégis megtiszteltek :)

gyors receptúra, mert szoros a napirendem...  :P

nos, ez nem más, mint csirkemell grillesen hagymás-répás krumplival körítve.

/minden zöldség a kertemben termett :P/

szóval nagyon egyszerűen:

a burgonyát felkockázzuk, a répát, és a hagymát karikázzuk, sóval- borssal fűszerezzük, olivaolajjal kicsit meglocsoljuk majd lealufóliázva betesszük  a sütőbe amíg a pityóka meg nem puhul.

amikor ez megtörténik fólia le, zöldségzöldje apróra vágva, illetve teavaj mehet rá, valamint kissé megszórtam a Lidl-ben beszerezhető grill fűszerkeverékkel, amitől vmi bódítóan finom illata lett a dolognak.

mindeközben a felszeletelt sózott- borsozott csirkemell szeletek grillfűszerkeverékes olivaolajban pácolódtak (kb fél óra) majd fedő alatt átpároltam, illetve aranybarnára csütöttem a páclevében.

egyszerű, gyors, laktató, és rettentően gusztusos :)

jó étvégyat! :)

gyors egymás utánban... szombaton beállítottak Sütikémék, h márpedig irány a Balcsi. /olyan jó érzés vt, h el se tudom mondani... / uh elindultunk imádott Siófokom felé.

kicsit élveztük a forróságot, a langyos vizet, a sok embert /nah, ezt csak ők élvezték, nekem tömegundorom van... főleg most h a diétám hatására nem duci a poci hanem kicsit fonnyadtka, mint vmi ezer éves nyanyáé :P :P / nah, de nem is ez a lényeg.. hanem, az a fél liternyi házi baileys amit odafelé Sütikével letoltunk indulóba, meg h végre végre a heteken át csak emailben, meg telón értekezős nyüglődések után együtt lehettünk.. már nagyon hiányzott lükicém :)

aztán mikor elérte a Balcsit is a vihar, még nagyban lubickoltunk, sőt.. szemközt Alsóörs- Füred környékét már javában verték a villámokkal megtűzdelt égi áldások, amikor a Déli parton még csak a szél fujdogált... mivel a vihar úgy tűnt, h kikerül minket lementünk a városba egyet sétálni amíg újra jó idő nem lesz... épp végigértünk a Petőfi sétány forgatagán, meg a jópár ismerőssel való véltlen összefutás okán elszenvedett szevasz-hogyvagy-sehogy-jólvanakkor-szia témákon, amikor megérkezett az utánpótlás. először kicsit hókásás (apukám ezredik hívása: nincs még vihar? jég? időban induljatok ám haza, el se kellett vna indulnotok.. mikorértekmárhaza? győrban már jég tarolt...) meg mennydörgős, villámlós, aztán dézsából szakadós lett a dolog. ki merre látott... 2000 m es síkfutás új egyéni csúcsa.., ésatöbbivel sprint vissza a kocsiba.. még egy kis obizás, meg az elmaradhatatlan iregszemcsei hamburgerezés, és már itthon is vtunk. :)

aztán, mert szép az élet és különbenis hétfőn kiderült, h előzetesen nem kerültem be a koliba, ami kb a végleges eredmény is, m százezredik vagyok a várólistán, és most az elsősök miatt elég kevesen kerülnek majd be onnan... uh néznem kell vmi albit :S

ami elég szomorantyús dolog, mivel ebben az árketegóriában nem lesz....

aztán ezt csak tetézték a családi kellemetlenségek, de ez nem blogtéma :P

uh kicsit elkenődve, meg mittudomisén vegyes örömmel nyugtáztam, h tegnap először a nyár folyamán kinyithattuk a  műhelyajtót... nem sok, de vmi ez is :) /olyan igazi utolsó utáni pillanatban elkapott mentőöv, vagy hogy szokták hívni :)/ ez a mocskos műhely :) ez a kis álnok, mindig kihúz minket azért a trutyiléből... de azért kivárja azokat az estéket amikor totál összetörve, idegileg le K.O.-zva kisírtan, elkeseredve térek nyugovóra.  nem baj..

ohhh és egy jó hír a végére. eltökéltem h apát leállítom erről a féktelen dohányzásról, főleg most h megint műtét vár rá... és sikerélményem van, a napi 3 doboz, alig egy hét alatt 16 szálon áll... ezzel a lendülettel még egy hét és talán teljesen le tudja tenni.

:)

Egy egyetemista az egyetem ebédlőjében le szeretett volna ülni egy üres helyre egy pedagógusa mellé, de az így válaszol:
- Egy hattyú nem lehet barátja egy disznónak.
- Jó, akkor továbbrepülök! - így a diák.
A tanár ezen vérig sértődött és elhatározta, hogy a vizsgán elbuktatja, így a legnehezebb kérdéseket adta fel neki. A diák azonban a dolgozatában parádés válaszokat adott, ezért a tanár - hátha mégis megbuktathatja az áldozatát - mindent eldöntő kérdést ad:
- Mész az úton és találsz két zsákot, az egyikben arany, a másikban pedig ész van. Melyiket választod?
- Az aranyat.
- Én sajnos a másikat választanám, az értelemmel teli zsákot.
- Mindenki azt, ami neki hiányzik - vágja ki magát a diák.
A tanár majd megőrül, és azt írja a dolgozatra: "szamár". A diák anélkül, hogy belenézzen, fogja a dolgozatát és kimegy a teremből. Rövid idő múlva azonban visszatér, visszateszi a dolgozatát és így szól:
- Elnézést tanár úr, aláírta, de nem írt rá jegyet!
           

talán nem árulok el senkinek túl nagy titkot azzal, ha megsúgom, mennyire imádok főzni. igazi szenvedéllyel vetem bele magam a gasztro élményekbe.

ma egy általam eddig nem alkalmazott újítást eszközöltem.

az újburgonyát megtisztítás után baconbe tekertem, majd egy kis fűszervajat tettem alá, fóliába tekertem és majd egy órát sütöttem.

a lényeg talán a fűszervaj.

margarin, reszeltsajt, fokhagyma, póréhagyma, só bors és rengeteg petrezselyem kell bele, ezt ízlés szerint arányosítva. mi fűszeresen étkezünk ezért mind a bors, mind a hagyma hangsúlyosan kegyetlen sok lett benne.

miután elkészült, és kihámoztuk az alufóliából, a maradék fűszervajjal bekenjük, és egytálételként teríthető.

gusztusos, finom, laktató :)

/képek nincsenek, mert mire kiötlöttem, hogy beblogolom, mindmegettük :P és a neten nem találtam ilyesmit :)/

jó étvágyat hozzá :)

hatalmas ötlettel ébredtem ma.

Levegőt fogok árulni. mindenfélét, hegyi, síkföldi, disznótelepi, virágos, kutyás, szmogos, dologszagú, gyümölcsös, pálinkás,  poros szobai, frissen meszelt, légfrissítős... szóval mindenfélét :)

mindezt csinos kis dunsztos üvegekben, celofánnal, és helyes kis piros pöttyös, meg mindenféle bájos mintájú, és a illatra emlékeztető motívumokkal ékített anyagokkal borítva :)

ehhez keresek beszállítókat, akik  üveget szállítanak, piackutatókat, akik felfedezik a nagy üzletet, és természetesen betanított munkásokat akik majd jó nagyokat merítenek és dunsztolnak az adott levegőből :)

szóval a fényképes önéletrajzokat, motívációs leveleket a szokott címre, vagy kommentbe :P

régen vt már mókázás :)

Eddig buta voltam, de most vettem egy 360 fokos fordulatot.

A chiliszósz nem más, mint határozott fellépésű ketchup.

Az új év elmarad, megkerült a régi.

Két szó van, amely minden ajtót megnyit: „Tolni” és „Húzni”.

Kérjük a reggel késve érkezőket, hogy a folyosó jobb oldalán haladjanak, nehogy összeütközzenek a délután korán távozók bal oldali sorával.

Ha lenne egy kis sonkánk, csinálhatnánk sonkás tojást, ha volna néhány tojásunk.

Rengeteg hátránya mellet van egy csomó rossz tulajdonsága is.

A Balatonban mindenhol leér a lábam! Legfeljebb a fejem nem lóg ki...

Az én kisebbrendűségi komplexusom biztos nem olyan jó, mint a tiéd...

Egyik barátom annyira fél a repüléstől, hogy még vonatra sem ül, hátha ráesik egy repülő.

Minden nap új alsógatyát veszek fel. Vasárnapra már 7 van rajtam.

Világhírű vonósnégyesbe keresünk elsőhegedűst, brácsást és csellistát.

Minek megjegyezni a dátumot, amikor az minden nap változik?

A világon 10 fajta ember létezik, Az egyik érti a bináris számokat, a másik nem.

A tánc lényege az, hogy a lánynak még azelőtt fel kell kapnia a lábát, mielőtt a fiú rálépne.

Van a tér-idő kontinuum egy olyan pontja, mely magába szippantja a kulcscsomókat, és a fél pár zoknikat.

A mohának mindig a déli oldala fás.

A farkas sétál az utcán, és meglepődve látja, hogy a nyuszika egy baseballütővel a kezében áll a sarkon. Odasétál hozzá, és megkérdezi tőle:
– Mit állsz itt, nyuszika?
A nyuszi ránéz és sziszegi a fogai között:
– Bosszút...

óó jeee.. gondolom már nagyon vártátok ezt a bejegyzést, kb mind a 12-en, akik az elmúlt napokban benéztetek /látszik a pangás, meg az ellaposodás, ez alig fele-harmada annak az olvasó tábornak aki máskor, szebb napokon betér :)/

szóvalaz úgy kezdődött, h Patika ügyesen lekéste a vonatot, amit megbeszéltünk, így két órával később, azaz éjjeli 10 órára jött meg. Krisztián barátom volt szíves sofőrködni a flúgos éjszakai városnézéshez /aki már járt velem ilyen flúgos városnézésen, az tudja jól, h töménytelen mennyiségű extrábbnál extrább hülyeséget bírok összemagyarázni :P/ szóval Dvár, és Dköz kicsit közelebb került még az éj leple alatt a Dunántúl ezen részén először járó barátnőm számára is /aki még térképen se tudta h hol jár :P/.

ezt már csak egy laza vacsi, meg a lefekvés követte.. aztán a másnap reggeli 9kor kelés /mármint ő, én addigra megkapáltam a kertet, kutyát etettem, boltban vtam...a szokásos :)/ reggeli aztán falunézés, h lásson is vmit. 3/4 10 felé hívtam fel Pétert, h du kivihetne minket az erdőbe kicsit csavarogni, aztán közölte, h neki is épp vendége van, és épp indulnak ki, menjünk velük most.

óó hát naná h megyünk, uh hamar összeszedtek minket a parkban, és már suhantunk is 4esben ki a határba /miután lecseréltem a  papucsot cipőre, meg kiderült h tegnap a srác látta Pati bénázását, ahogy lekéste a vonatot :) mókás, kicsi a világ :)/

szóval kimentünk a hatalmas semmibe :) a srácok vaddisznó etetőt csináltak, mi meg csavarogtunka  végtelen búzamezőben, felmásztunk a lesekre, mentát szedtünk, és a nádasban mászkáltunk.

jópár lest megnéztünk, így a vendégeink kellően megismerhették a Dunántúli Dombság csodálatos látképét, távoli messze a Mecsekaljat :)

kinn a határban még vt egy kis vizesflakonra lövöldözés, nyuszival sprintelés, szegénykém jó 300 m-en a kocsi előtt futott 60 km/h-val, mire eszébejutott kiugrani a búzába :)

aztán átmentünk Dalmandra, ott ismerősökkel taliztunk, aztán a Róna Kft vendégszeretetét élvezhettük a vadasparkban, illetve a leendő vadászkastélyban. délben borozgatás, sörözgetés, aztán 3 felé indultunk vissza, még kimentünk az én szivem csücskének nevezhető erdőbe is, rallyztunk tengelyig érő sárban, átnéztünk Baranyába, aztán 2 fával arrébb már haza is jöttünk :) megnéztük a falu látképét, aztán 5-fél 6 között haza is estünk.

Patival gyors csináltunk egy paprikáskrumplit, aztán letusolás, és öltözés, m fél 7re jött Krisztián, mentünk Dvár szőlőhegyre pincebuliba :)

kicsit nyögve- nyelősen indult, de végül hatalmas lett, 5re értünk haza :)

a vasárnap már nyugisan kicsit alvósan, napozósan telt, aztán bementünk dvárra, könnyes búcsú, nekem még vagy egy órányi várakozás Balázzsal, aztán végre ismét itthon :)

dióhéjban ennyi :)

nagyon szuper vt :)

mielőtt összefoglalom, meg leillusztrálom a hétvégémet, ami egyébiránt csúcsszuperül sikerült az én lütyi bnőmmel kaptok egy kis csemegét.

megsúghatom, h szeretem Arash zenéit, uh igazi ínyencégként vettem az alábbi magyarított részleteket :)

egyrészt a hétvégén jön Pati, és remélem vele mókázok majd nagyokat.. másrészt meg még ezt ki kell hevernem. :)

köszönet érte:

Halihó!

Nos, ezzel a zenével bebiztosítottad az észrevételemet.....

Szóval, így látatlanba azt vettem észre veled kapcsolatban, hogy eléggé tartod magad és mosolyogsz ki a világra, meg azért nem igazán mutatod ki a dolgokat, inkább felveszel valami maszkot, a felszín alatt a benned lévő kislány pedig ordít! Szeretetért könyörög és kétségbeesésében bármire hajnaldó, csak figyelmet és szeretetet kapjon.....  Többnyire átlátok az írásaidon.. vagyis pár dologgal együtt kirajzolják Lenke igazi lényét... bár még élőben vagy elón egyszer sem beszlétünk, azért kivi lennék, h a hangod mit tükröz....

Lehet kereseregni kurva sokáig... és fel is lehet állni a padlóról... és kell is! Ha jól gondolom, akkor a párkapcsolataidban valami mindig félresiklott és te nagyon balhéztál.. többnyire mindig!

Nos, vélek felfedezni közös pontokat közted és az exem között... Neki is elváltak a szülei és benne is kurva mély nyomot hagyott. Csak, h mondjak valami rosszat a szüleim kapcsolatából, nálunk megcsalások voltak, tudtuk, meg minden de ne mszólhatunk, meg, akkor mi voltunk a szarok anyával... törések vannak....

amikor az exem elköltözött egy rohad balhés nyakelharapós kapcsolatból, akkor itt maradtam egyedül, tele a lelki szarjaimmal, munkanékül... Mostanra már úgy elkezdtem észhez térni és ez az egyedüllét nagyon alkalmassá tud tenni arra, hogy fejlődjek belül, hogy kielemezzem a párkapcsolati dolgaimat is akár és keressem a megoldást, h legözelebb másképp csináljam és ne essek bele folyton ugyanabba a csapdába... de ahhoz szembe kell néznem olyanokkal, amikkel nem mertem vagy merek....   Ha kell, segítséget kértem...

Nos, Lenke... itt lehet az ideje annak, hogy elkezdj legalább Te önmagadról pozitivan beszélni, vélekedni... a sosha nem lesz normális pasim jellegű mondatokat felejtsd el, mert a szavaknak ereje van és amit kimondassz azzal teremtessz is...   Sok helyről el lehet indulni, de legfőképp, ami elég nehéz, mert még én sem tudom teljesen,...... MAGAD kell elfogadni és szeretni... ha magad nem szereted, nem fogadod el, akkor hogy város, h más szeressen és elfogadjon? Addig, csak "defektes" kapcsolatokba lépsz bele...   Ezt magamról tudom... szakításunk után az exemmel(még közben együtt laktunk egy idejig) volt valakim, akivel folyton szar volt és szar volt.... annak is megvolt a maga tanítás, tény, h nem olyan rég értettem meg, de leesett és igaz!   Most ez így köd és homály! 

Le is értékelhetjük magunkat, mint a miért pont én vagyok az a szerencsétlen, vagy nekem uúgy sem sikierül... na itt már elve megölöd az esélyedet..   és akkor nem fog...  

Szóval, fel a fejjel kicsi lány! Neked is lesz esküvőd, ha szeretnéd, rendes srác, akit szeretnél magad mellett!

Amúgy mindekitől tanulunk valamit..   Én példáúl egész sok mindere rájöttem, amíg megírtam Neked ezt! De az már egy másik történet!   Lényeg, hogy ha nem akarod magad szarnak érezni magad, akkor nem kell, lehet változtani és akkor könyebb lesz elfogadni a veszteségeket is.... 

Nem akartam tapintatlan lenni és könnyekre fakasztani, de ha sikerült, akkor bocsika!

üdv: ...

nem is tudom hol kezdjem  ...
pénteken délután mentünk megteríteni a termet, este Berniéknél aludtam, hajnalig beszéltük a vacsora részleteit, h kinek mi lesz a  dolga...
aztán már hajnali 5kor fenn virittyült mindenki, olyan nagy vt az izgalom. reggel mentünk a virágokért, kocsidíszért, aztán templomot díszítettünk. másfél órán át hallgattam, h a pap azon kesereg, h a templom süllyed, meg, h semmire nincs pénz...

utána megpróbálta Bebe a menyecske ruhát, aztán kiderült h nincs hozzá melltartója, uh szombat délbe tűz keresni egy nyitva lévő boltot... már zártak amikor beestünk...  
utána ő fodrászhoz ment, én meg öltöztem sminkeltem, rendbe dobtam a kéglit. még ott vt a sminkes amikor megjött a vendégsereg... ott kezdődött az idegbaj   ital meg kaja kínálás, meg összeszedni a cuccokat, megbeszélni a segítőkkel, h ki kivel jön ki az esküvő után döbire, mi lesz a dolga...

kikérte a vőfély a menyasszonyt, aztán a nászmenet megindult a polgármesteribe, onnan meg a templomba.
szokásos menetrend. bár a papnak vt egy hatalmas beszólása, ott kibuggyant belőlem a nevetés.

bnőm terhes, és a pap előadta, hogy most még csak ketten vannak ebben a házasságban, de majd lesznek többen is /mondjuk ő a babára gondolt/... aztán az alkalmi  partneremnek mondtam, h persze.. férj, feleség, szerető. előttünk ült 3 nyanya, hátrafordultak a vérben forgó tekintetükkel...

itt kinn a vacsinál én vtam a kisfőnök, amolyan házigazdáné féle. szerencsére Pisti, Berni tanuja segített a koordinálásban. átvettük a kaját, bár fogalmunk se vt h mit rendeltek /így a tartár mártás le is maradt  /
a fiuk pincérkedtek, mi lányok meg  előkészítettünk a tálakat.

aztán a vacsi után kezdődött a bébiszitterkedés, vt jópár kicsi, mind engem akart, így egész este a kicsikkel táncikáltam   

nagyon jó vt. imádtam a kicsiket, jó vt a hangulat, nagyon profin viselkedett mindenki a vacsi szervirozásnál. fél szavakból értettük egymást 
szóval Bebe igazán szép lakodalmat ülhetett, mindent megtettünk   nem vt botrány, vita, sértődés 
meg vagyok elégedve magunkkal.

az ifjú férjjel: :)

rettentően pörgősek az elmúlt és elkövetkezendő napjaim, de azért szakítottam rá egy estét, h Krisztián és Péter társaságában kimenjek, úgymond vadászni.

korábban már írtam, hogy mennyire elvarázsolt a táj csendje. ezt most megsokszoroznám... gyönyörű helyen voltunk, egy kis erdei tisztáson beültünk az egyik sarkába, hallgattuk ahogy a sötétedéssel elhalkulnak a madarak, felélednek a szöcskék, és neszel az erdő.

egyszerűen zseniális az a nyugalom, hogy csak a távoli kutyaugatás, és vonat zaja töri meg a tökéletes csendet a csillagos éjszakában.

hatalmas szerencsénk volt, láthattunk egy gyönyörű dám szarvast, csodálatos állat, hosszan nézegettük egymást a lámpafényében, alig 2 m-re egymástól. rettentően bátor állat. és a szerencse fia :) nem szabad kilőni őket ilyenkor :)

a vaddisznó nem jött meg, hiába vártuk, aztán éjfél felé amikor már kellően átfagytam hazajöttünk :)

és akkor kicsit visszatérve a pörgésre, tegnap megcsináltam közel 200 db kekszgolyót, ma pedig 3 gyümölcstorta a kihívás. tegnap vtunk díszíteni a termet, ahol a vacsi lesz, ma terítünk, meg este már Berniéknél alszom, h reggel végezzünk a templom díszítéssel.

sajnos annak ellenére hogy vendégként lettem meghívva, úgy fest h pincérnő is leszek, de hát ez van... talán egyszer visszakapom a kölcsönt én is :) /valószínűleg nem, de mind1.../

a képen a 3 hagymatartó látható, a három barátnőé. a bal oldali az enyém, középen Bernié, a jobb oldalon pedig Gabicáé. asszem elég rendi vok :P :)

még jó h van egy saját bejáratú fazekasom, akinek csodálatos munkái vannak, /lsd iwiw, vagy gyere el és nézd meg :)/

szóval sztem szép ajándékot kapnak, és kellően kiteszek magamért süti és segítség ügyben. túlságosan is. :P :)

csalóka ám a kép, mert a baloldali a legkisebb a 3 közül :)  gyönyörűek ugye? :D

Klári is kapott már egy meseszépet, azt nem tudom megmutatni, de elhihetitek, hogy az is káprázatos. nem tehetek róla, imádom ezeket az agyag dolgokat, csodálatosak, hasznosak, és tartósak!! :)

ennyi. megyek, mert kihűltek a piskóták... 

szép hétvégét, majd igyekszem jelentkezni egy esküvői kiadással is :)

a világ összes médiája ezzel van tele, a net is csöpög Obamától, illetve ettől a vildeótól, de szeretném megemlíteni, hogy anno mikor még energetikából készítettem a házi dolim, én is megemlítettem Obamát, Hillaryvel, és McCain-nel egyetembe. akkor még csak kampányoltak, de messze a legszimpatikusabban Baracknak sikerült, aki sokat hangoztatta azokat a kulcsszavakat, ami az én kis környezetvédő energetikus palánta szívem olyan olyan nagyon megmelengette: emisszió csökkentés, megújuló energia kutatás, környezettudatos szemlélet kialakítása.  a dolgozat sikerét támasztja alá, hogy 2 tantárgyhoz is fel  tudtam használni, az egyik esetben pedig a biztos 5-ösömet jelentette. :) illetve több kolléga is hasznát vette egyes részleteinek saját munkájának elkészítéséhez :)

anno rengeteget foglalkoztam a kérdéssel, sőt még ma is csak most már finomul a kép, egészen határozott elképzeléseim vannak a kiváncsiságom terelgetéséről :) . a doli a többihez hasonlóan elkérhető--> nemesster@gmail.com

és akkor a videó:

túl sok komentárt nem szeretnék fűzni hozzá. tény, hogy a nagy reményű Obamának rengeteg fejtörést okoz a klíma kérdésen kívűl a világgazdaság összeomlása, a felszaporodó nukleáris fenyegetettség, illetve az egyéb háborúk, kicsiny országának furcsán, sokszor jogalapokat mellőzően működő börtönei, az iskolába fegyverrel járó diákok, a családja, és még ki tudja mi nem nyomja a vállát.

ennek ellenére vannak pozitív lépések, nagy reményekkel, és bizalommal segíti mondhatni a világ nagyobbik fele az USA-t abban, hogy megoldást találjon napjaink problémáira.

tudom most páran huzogatjátok a szátokat, én is rettentően Államok ellenes voltam a Bush kormányzat alatt, de bízom benne, hogy valódi megoldások születhetnek, és talán elkerülhető lesz az energiahordozókért kirobbanó háború is. /mert úgy hiszem hogy nagyon is reális a következő világméretű háborúskodás, ami a Föld maradék tartalékait is felőrli értelmetlenül/

nagyon el vagyunk késve a klímaváltozás kérdésében, és a Föld mindent meg fog tenni, hogy ellehetetlenítse az életünket, lásd a napi szintű jégverések, árvizek, hurrikánok, aszályok, ... és nem is egyetlen emberen múlik, nem egy országon, nem a greenpeace értelmetlen, és népbutító megmozdulásai fogják megoldani a gondokat.

sokkal inkább mi. te meg én, meg anyukád, és a tesód, a barátnőd, meg a kórus tagjai. persze ehhez jelentősen meg kellene változtatni az életünket, visszavenni az energiaigényeinkből, felkelni a géptől és megkapálni a kis kertet, lekapcsolni a tv-t mert  már a neten is nézheted, miközben olvasod ezt a postot, átgondoltan kicsivel több ráfordítással építkezni /ti: a megújuló enrgiák csekély költségtöbbletet jelentenek új építésnél, viszont hamar megtérülnek, valamint ellátás biztonságot jelentenek az olyan kányes szituációkra, mint pl a gázválság.../

igazándiból péntek óta még nem nagyon sikerült kipihenni a fáradalmaim, m az idegeim nem engedtek se aludni, se pihenni, de nem vt erőm igazán elfáradni.

aztán ma úgy alakult, hogy mikor megjöttünk a bevásárlásból apa bnőjével kitalálta az öreg, h menjünk le halászni a Kaposra. sok kedvem nem vt hozzá, de azért lemnentünk. találtunk egy fasza kis helyet, aztán összevadásztuk a felszerelést. rögtön második merítésre 2 kárász akadt a hálóba, a botokon lógatott kukacokra meg oda se bagáztak, egészen 4 ig kinn vtunk, 6 sneci lett az eredmény /a kutyáim nagy-nagy örömére/, meg hogy végre aludtam. a szénában. a nemrég kaszáltban. szöcskékkel. meg szúrós fűszálakkal. és piszok jó volt az a csend, és nyugalom, és hogy tudom, h nem kell mostanában visszamenni pestre. :) ez vt a legjobb talán :)

hazaérve gyorsan csináltunk ebédet, aztán már szaladtunk is tovább, egy gombázás várt ránk, Gyuri bácsiékkal. nagyon csúcs vt, alig lett egy főzetnyi gomba, de azért rengeteget kutyagoltunk az erdőben, és piszok jól esett. volt ám a sáros erdei utakon rally feeling az uazban kapaszkodva.

évek óta nem ettem egy jó kis gomba pörit, hát ma még megcsináltam, és kegyetlenül beettem belőle. sajna az elmúlt években még ennyi gomba sem volt, miután egy lepkerajzás miatt lepermetezték az erdőket. elég jól bele sikerült nyúlni az erdő mikroklímájába, lassan térnak észhez a növények, gombák :)

tervezek egy best of erdei sztorikat tartalmazó postot, bár egyelőre a fórumozósat kellene átírnom :P

szóval igyekszem helyre rakni magam,meg amúgy is jövő szombaton Berni barátnőm fejét bekötik, és nekem ezer dolgom lesz még ezügyben :P

csatát vesztettem az én örök háborúmban a trágárság ellen, tessék figyelemen kívül hagyni ezt a kritikátlan stílust, ez csak egyszeri. remélem.

nos úgy alakult, hogy ezen a mai vizsgán egyetlen egy embernek sem sikerült megütnie a kettes lécet, és ez nem feltétlenül a diákok hibája kizárólagosan. /3 hét 4 spirál füzet, 1200 oldalnyi elméleti támogatás, meg egy csomó verbális segítség/

kibaszott nehéz feladatsort kaptunk a korábbiakhoz képest, számomra gyakorlatilag 1 feladatot leszámítva hidegzuhanyként hatott a többi. miután a két csoportból /kb 20 fő/ nem született kettes osztályzat, így elmondhatom bátran hogy nagy gecizés vt ez ma kérem.

én már nem tudom, hogy hány bőrt lehet még egy egyetemistáról lehúzni, meg h mi a fasznak jártam ehhez a +!%/"+!%/-hoz olyan szorgalmasan konzultálni.

szvsz, ez a legundorítóbb dolog, amit véghez tud vki vinni, amikor az arcodba mézédes, kedves, segítőkész, aztán élesben meg úgy orvul hátbabasz, hogy csak na.

miután kijöttem a vizsgáról biztos tudatában a bukásnak elkezdődött a kálváriám. az emberek közé menni, és erősnek lenni, nem sírni, és búcsúzni a szobatársamtól, meg a szomszédoktól akik már nem lesznek ott ősszel, kibírni ahogy a szőke kurva gecizik a kiköltözésnél, és főleg apa csalódott arcába nézni.

ne higyjétek hogy kibírtam. sőt... délután amíg haza nem értünk, ha csak rámn ézett valaki, vagy kérdeztek bármit rögtön zokogtam. egyszerűen nem bítram uralkodni magamon.

hatalmasat csalódtam magamban, mindentéren. és rohadtul igazságtalannak tartom hogy engem két f+!%/=(-szal sz"+!!at az ég. mert ez az.

szóval bocsánat mindenkitől akivel bunkó vtam ma, vagy aki azt hitte, h ő bántott meg, egyszerűen csak kiborultam, összeomlottam.

az első pálinka tett helyre úgy ahogy, aztán délután csináltam egy adag baileyst és most azzal vigasztalom magam.

kipakoltam a cuccaim, és asszem mindjárt agyoncsapok valakit. nem tudom ki ez a hülye baromarcú aki péntek este  fél kilenckor áll neki  motoros lengőkaszával füvetnyírni az ablakunk alatt.../nincs is  szomszédunk.../ bocs, most ki is megyek elküldöm a zivataros kurva anyjába.

A teremtes kezdetén, az első nap, Isten megteremtette a tehenet és mondta neki: "Neked kinnt kell lenned a farmon, segítened kell a farmernak mindenben, a tűző napon, esőben, hóban, tejet kell adnod, borjúkat kell szülnöd. Adok neked 60 év élethosszat." Erre a tehén válaszolt:
"Ilyen durva, kemény életet akarsz nekem adni 60 évig? Én inkább visszaadok 40-et, elég ebből az életből 20 esztendő is nekem." Az Isten beleegyezett.

A második nap Isten megteremtette a majmot és mondta neki:
"Neked szórakoztatnod kell az embereket, majomtrükköket kell csinálni, megnevettetni őket. Adok erre 20 évet."
A majom válaszolt: "Micsoda egy unalmas élet lenne ez, egész nap trükköket csinálni, majomkodni. Elég nekem 10 esztendő is erre, 10-et meg visszaadok." Az Isten a majommal is egyetértett.

A harmadik napon Isten megteremtette a kutyát és azt mondta neki:
"Egész nap a kapuban kell ülnöd és meg kell ugatnod mindenkit, aki csak elmegy a ház előtt. Adok neked 20 esztendő élethosszat." A kutya válaszolt: "Ez nekem túl hosszú idő, ugatni egész nap, 20 esztendeig. Visszadok 10-et, elég nekem a maradék 10 is." Az Isten ezzel is egyetértett.

A negyedik nap Isten megteremtette az embert és mondta neki:
"Ne csinálj semmit egész nap, csak egyél, igyál, szórakozzál, játsszál, aludjál, szexeljél, élvezd az életet. Adok neked 20 esztendő élethosszat. " Az ember válaszolt: "Nem addig van az! Az a 20 év túl rövid nekem erre a szép életre. Van egy ajánlatom: úgysem kell Neked, Isten az a 40 év, amit a tehén visszaadott, meg az a 10 év, amit a majom adott vissza, meg az a másik 10 év sem, amit a kutyától kaptál vissza. Tudod mit, add ide nekem ezt a 60 esztendőt!"

Az Isten sóhajtott egyet és beleegyezett.

Ezért van az, hogy az első 20 esztendőnkben nem csinálunk semmit egész nap csak eszünk, iszunk, szórakozunk, játszunk, alszunk, szexelünk, élvezzük az életet, a következő 40 esztendőnkben robotolunk, dolgozunk esőben, hóban, tűző napon, a következő 10 esztendőnkben trükköket csinálunk, nevettetjük az unokáinkat, mint a majmok, és az utolsó tíz esztendőnkben csak ülünk a ház kapujában és ugatunk, morgunk mindenkire, aki csak elsétál a ház előtt.

kicsit nem megy a tnaulás, azaz nincs kedvem újra, meg újra ugyanazokat a csoffadt feladatokat nyúzni, meg újabb és újabb függvények, integrálok gyönyöreiben elmerülni. mert nincs és kész.

ma vtam benn a tanár úrnál,  megnéztem, hogy mekkora ökör vagyok :)

nem sokon múlt az előző próbálkozás, csak ilyen apróságokon, hogy beadás előtt 4 perccel meggyőztem magam, egy feladat helytelenségéről, és áthúztam egy 8 pontot érő fgv elemzést, vagy a másik agyalágyultságom jellemzően, kiszámolom a kibaszott komplex egyenletet, de nem látom meg benne a végeredményt, ezért a fele pont járt csak, az egyéb balfaszkodások, mint h rossz tételt írok le amúgy helyesen nem számottevő, szóval összefoglalva: a a tudás megvan, csak összeszedetlen, bizonytalan és idióta vagyok :D

jeee

ennyi.

inkább el is mentem ma a városba Patival, beszereztem a nyár legfőbb kellékét, igen a bikinit, mert abban jó kapálni., meg vettem Krisztinek búcsú ajándékot, mert pénteken véget ér a mi közös életünk :(

ennyit mára. tessék velem búsulni az emberi butaságon, és a rohanó idő kegyetlenségén.  :)

Munkatársaink európai - sőt mi több, világ - szintű szolgáltatást nyújtanak!
Elítéljük a rohanó életvitelt, vonataink megfontoltan, vagy sehogysem közlekednek!
Interaktív szolgáltatások keretében az utasok maguk takaríthatják ki az ülőhelyet, ha le szeretnének ülni!
Odafigyelünk szemünk egészségére: állandó fényviszonyt biztosítanak intelligens ablakaink, amelyek piszoktól sötétülnek. Este nem kapcsolunk lámpákat, hogy nyugalma teljes legyen!
Az extrém sportok kedvelőinek: nyáron teljesen feltekerjük a fűtést, télen soha.
A wc-ben se lámpa, se tükör, se papírtörlő, ezzel tudatosítva a természetes nomád élet szépségeit!
A csatlakozásokat nem hangoljuk össze, hogy ön ne érezze magát egy gépi rendszer tehetetlen részeként!
Várótermeink közbiztonsága érvényesíti az evolúciós folyamatokat: csak az erős marad életben!
Utasbarát menetrendek: megjegyezhető mennyiségre csökkentettük a járatszámokat!
Banki szolgáltatások: nagyobb mennyiségű készpénzét beválthatja menetjegyre!
Odafigyelünk a környezetünk egészségére: hetente legalább 3x vonatmentes napokat tartunk az egész országban, elviselhető mértékűre csökkentve a káros-anyag kibocsátást!
Bevezettük a szubjektív felelősség fogalmát: munkatársaink csak a haszonból részesülnek, a hiányt nem kell befizetniük!

Jelentkezz csapatunkba, nálunk megvalósíthatod magad, gátlásaid levetkőzheted. Ha iskolában elnyomtak, nincsenek barátaid, sőt még a szüleid szerint is hülye vagy, akkor gyere hozzánk dolgozni! Ma már a legtöbb munkatársunk kinőtte gátlásait és teljes lelkinyugalommal szop.t egy egész országot!!!

MÁV - sztrájktól-sztrájkig

 
nos ez volt a poén része :)
és mielőtt még megint felmenne az én szeretett, imádott, tisztelt vasutas barátaim, ismerőseim cukra azért elnézést kérek a kiélezés miatt. ugyanakkor van igazságtartalma a dolognak, de természetesen igazat adok Zuszkának is, aki a fórumon /egyébként teljesen jogosan, és objektíven/ felvetette az ügyfelek utazási morálját, hogy igenis akadnak olyan inkubátorszökevények, akik örömüket lelik a nemzeti vagyon rongálásában, igen nemzeti, mert látványos összegeket pumpálnak bele ebbe a rozoga kis szatyorba az állami kasszából /amit a mi adónkkal próbálnak bélelgetni/, hogy egyáltalán még zötyögjenek a vonatok. persze van számos fejlesztés is, ezt Sütikém diplomamunkájában kifejtettem, /akit izgat írjon egy mailt, szívesen elküldöm/ mint a kioszkok amelyekkel a neten megvásárolt jegyeinket megszerezhetjük, vagy a szép új csendes és kényelmetlen flört vonatok, vagy a számtalan helyen látható állomás felújítások,a railjet vonatok bevezetése...

a baj az, hogy aki igazából vasutasnak érzi magát, az nem tehet többnyire a fennt kiélezett dolgokról. nem a forgalmista dönt a vonatmenetrendről, vagy arról, hogy nem jó a klíma a city-n és szétfagyni 35 fokban pestig, vagy éppen megfőni a 45 fokos belső hőmérsékletben sem a szerencsétlen jegyeket ellenőrző kalauz tehet... arról nem is beszélve, hogy hála égnek a szakágak önállósodása azt a remek helyzetet eredményezte, hogy amíg korábban a vasút dolga volt, hogy a 18:18-as dombóvár- budapest déli pu között közlekedő vonat felérjen épségben és időben, most a javító szakág felel a mozdony, és a kocsik műszaki állapotáért, amely a mozdonyvezetők, illetve a személyszállító szakágak tulajdonát képviseli a pályavasút sínein közlekedve, a forgalomirányító központok utasításai alapján /kb így fest a dolog, már nem emlékszem pontosan, de ki van fejtve, mert ez nagyon izgatott akkor :P/, és ezek a vállalatok laza közreműködésben állnak egymással, ne várjuk, hogy az utasok érdeke érvényesül.

a baj a vezetőség elmeroggyant agytekervényeiből kiinduló zseniális ötleteknek, az emberek gyarlóságának, illetve a pénz hatalmának tudható be. szerintem.
természetesen előfordulnak személyes konfliktusok, meg esetek ahol úgy érezzük, hogy a sokszínű szakágak ezer féle munkatársa aktuálisan nem megfelelően nyújtotta a szolgáltatást amelyet a vasúti közlekedésért felelős vállalatoktól elvárnák általában /ugyanis az utazóközönség 99,98% azt sem tudja, hogy ha a forgalmistától vált jegyet akkor a pályavasút munkatársával kötött üzletet, amely bevételét egy feláras tranzakción keresztül juttatják el a starthoz, aki elvileg a szolgáltatást nyújtja, szóval fogalmunk sincs hogy az adott gondunkkal tulajdonképpen kihez kell fordulni, így ha nem találjuk el a megfelelő személyt könnyen kaphatunk kritikátlan, minősíthetetlen stílusú tájékoztatást arról, hogy ő nem tud érdemben segíteni/, nem azt jelenti, hogy az egész bagázs olyan lenne.

ugyanakkor a sztrájkért is inkább a dolgozókat bujtogató, ugyancsak a fent említett vezetőket sújtó tehetséggel megáldott szakszervezeteket okolom első sorban, akik a tegnap említett néma sikoly című filmhez hasonló mentális befolyásolást képesek időnként elővarázsolni a napjainkban egyre kevésbé megbecsült, és egyre kevésbé megfizetett vasúti közlekedésért felelős vállalatok dolgozóiból.
szóval, ezzel le tudtam ez évi jó cselekedeteim, kicsit kiálltam azokért az emberekért, akik a vasút hőskorának emlékét őrizve  a vonatozás pozitívumait erősítendő kiváló munkájukkal próbálják meg az utazó nagyközönség igényeit /néha kritikátlan viselkedését, tétovaságait, értetlenségeit, vagy épp megfelelő tájékoztatását, kiszolgálását / kielégíteni.
 

tudom, hogy célul tűztem ki egy olyan mementó megírását, amely a fórumozási tapasztalataimat ecseteli, félig meg is íródott, most még vázlatként pihen, mert nem szeretném megbátani senki lelkivilágát, hiszen a fórumról is akadnak akik olvassák a blogot. tehát még cenzúrázás alatt áll az iromány :)

addig is, amíg megtalálom a megfelelő szavakat a gondolataim korrekt kinyilvánításához, hoztam megint egy nagyon kemény témát. ma reggel ez a bejegyzés várt az egyik kedvenc blogomon.

kényes kérdés, megosztja az embereket. mióta olvastam ezt, azon gondolkodom, hogy melyik oldalon állok a kérdésben? ellenzem vagy támogatom.

számtalan érv és ellenérv merült fel bennem az abortusszal kapcsolatban.  a legelső gondolatom egy árvaház volt, ahová a legtöbb gyerkőc azért kerül, mert a szülei felelőtlen emberek, akik nem vállalják a tetteik következményeit, illetve az ellenérv itt azok az árvák képe, akik a szüleik akarata ellenére kerülnek ide, a hihetetlen nyomor miatt /a szülői bántalmazás egészen más kérdés azt hiszem, ezért azt talán nem sorolnám ide/, persze ezer módon árnyalható még a kép, de viszonyításnak talán elég az első kettő is.

a második egy egyedül álló anya képe volt, aki támogatás nélkül marad, vagy azért mert a férfi megfutamodik, vagy azért mert átgondolatlanul mászott bele vmibe., és azt sem tudja ki lehet az apa. dönthet-e ez a nő a gyermeke sorsáról? vagy a másik szemszögből nézve vállalhatja-e a kockázatot, hogy egyedül nem tudja felnevelni a gyermekét? esetleg elveszik tőle, kiszakítva a kicsit még a csököttes családképből is, beillesztve egy ridegebb, abnormális családképbe, ha egyáltalán nevezhető annak az állami gondozás intézménye.

a napokban a régi naplóim kerültek a kezembe, ezekben egy 16-18 éves lány vívódásait láttam viszont, aki természetesen tudatában a saját felelőtlenségének, kétszer is olyan helyzetbe került, hogy felmerült a kérdés: "mi van ha nem csak késik?"  mondhatom talán, hogy szerencsém volt, hogy nem igazolódott a gyanu, de ha mégis úgy lett volna komoly dilemma elé kerülök. akkor a pasi (6 évvel idősebb, önálló, dolgozó srác volt, most is az :P) meg szerette volna tartani, de én még rettentően fiatal voltam hozzá, annak ellenére, hogy akartam volna.

bizonyára vannak olyan élethelyzetek, amikor elkerülhetetlen meghozni azt a döntést, amely egy kisember életét elveszi, ugyanakkor ha szemellenzővel tartjuk magunkat ahhoz, hogy gyilkosságnak tartsuk művi terhességmegszakítást, akkor van-e jogunk ahhoz, hogy olyan helyzetbe hozzuk a picit, hogy család nélkül vagy épp nyomorogva nőjjön fel?

sokat töprenge, olvasgatva a fent említett bejegyzés kommentjeit, megnézve a néma sikoly című alkotást, csak méginkább elbizonytalanodtam abban, hogy mi is az én álláspontom.

(a videóról csak annyit, hogy egyszerűen horrorisztikus, abszolút remekül szolgálja azt a  célt, hogy mentálisan megzavarjon olyan embereket, vagy épp anya jelölteket, akiknek dönteniük kell. megrázó mű, olyannyira, hogy képesek vagyunk elveszíteni tőle az objekív hozzáállásunk, és akár tudatában a korlátos lehetőségeinknek felvállaljuk a terhességet, amely aztán beláthatatlan következményekkel járhat a kicsi életében)

hasonlóan megrázó, élményem néhány éve a Parfüm című film kapcsán volt, persze eltekintve a film betegességeitől. bár ma már talán nem ilyen a világ, és talán nem eshet meg, hogy egy árva gyermek 3 évesen még ne tudjon járni és beszélni, de elgondolkodtató, hogy egy nem kívánt terhesség következtében mivé válhat egy új kis jövevény.

a legjobb talán soha meg nem tapasztalni ennek a döntésnek a súlyát.